Településünkről
Isten hozta Gödrén, Baranya kapujában!
Dél-Dunántúl és vele együtt Gödre különleges élményt nyújt az ide látogatónak. Itt jön el az országban leghamarabb a tavasz, és itt melengeti legtovább az őszi napsütés a lelket.
Gödre közég nevét minden bizonnyal természeti adottságaiból, földrajzi helyzetéből kapta, ugyanis ha Kaposvár felől érkezve megállunk a dombtetőn, festői szépségű völgy látványa fogad bennünket. A bronzkori, római leletekben gazdag község a török hódoltság idején elnéptelenedett. Neve Gödri alakban 1472-ben olvasható először, a gödör főnév „i”-képzős származéka. A falu területén 1745-ben holicsi németek telepedtek meg. Ekkor szőlőt, majd gabonát termesztettek, boraik Bécsbe és Itáliába is eljutottak. A rendkívül nehéz és mostoha körülmények ellenére pár év alatt élhetővé tették a vidéket. A folyamatos fejlődés eredményeként Gödre 1807-ben mezővárosi rangot kapott. Évente négy országos vásárt és kéthetente hetivásárt tarthatott, ennek is köszönhetően a község jelentős fejlődésnek indult.
A külterületei Vidákpuszta és Szénáspuszta a Siskovics család, valamint a Jeszenszky család birtoka volt, a múlt században uradalmi majorság létesült itt.
Gödre 1954-ben Gödrekeresztúr néven egyesült Kiskeresztúrral, majd 1969-ben Gödreszentmártont is hozzácsatolták, s az egykori három község együttes neve Gödre lett.
Ágoston pince és kemencés udvar
Házias ízek-jó borok-szíves vendéglátás harmóniájával köszönti kedves vendégeit Gödrében az Ágoston pince. A bortrezorokkal felszerelt pince kiváló helyszínéül szolgál családi összejövetelek, klubok, egyesületek, cégek rendezvényeinek lebonyolítására. Filozófiánk: „egészséGödre!!!”
Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom
1766–1773. között épült a település római katolikus temploma, melyet az ország egyik legjelentősebb egyházszervezője, Winkler Mihály plébános saját költségén építtetett. 1773. augusztus 15.-én Nagyboldogasszony ünnepén szentelték. Az építtetőt az azóta műemlékké nyilvánított szent helyen temették el.
Siskovics-Kápolna
A templom feletti domboldalon található a község temetője, valamint a temető neogót stílusú kápolnája. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a falura és környékére.
Kálvária
A kápolnával szemben lévő domboldalon látható a község kálváriája, tetején egy kis kápolnával. A 66-os útról is szép látványt nyújt, különösen este, kivilágítva. A kápolnában két, homokkőből faragott szobor látható. A kálváriadombról szép kilátás nyílik a falura, a Zselic vonulataira és a Mecsekre.
Szent Kereszt Szily-Kápolna
Szentmárton utolsó földbirtokosa Szily Márton. A Szily család emlékét őrzi a volt kúria és a család műemlék temetőkápolnája, melyet 1855-ben a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek fel. A műemléki védettség alatt álló, eredetileg grófi magánkápolnát az önkormányzat újíttatta fel, és tartja fenn. Ez ad otthont a szentmártoni hívek szentmiséinek, különleges hangú harangjával hívogatja imádságra az ott élőket.